A belülről párásodó ablak sok lakásban visszatérő probléma, főleg a hidegebb hónapokban. Reggel vízcseppek jelennek meg az üveg alsó részén, nedves lesz az ablakpárkány, vagy egy idő után sötétebb foltok jelennek meg a sarkokban. Ilyenkor könnyű arra gondolni, hogy maga az ablak hibás. Pedig sok esetben nem erről van szó.
A párásodás gyakran azért tapasztalható, mert a lakás levegője túl sok nedvességet tartalmaz és nem elegendő a szellőzés. Ha a meleg, párás levegő hidegebb felülettel találkozik, a benne lévő vízpára kicsapódik.
Ezért lesz nedves, párás az ablaküveg belülről.
Honnan kerül ennyi pára a lakásba?
A páratartalom folyamatosan változik a mindennapi életünk során.
Párát termel például:
- a főzés,
- a zuhanyzás,
- a ruhaszárítás,
- a felmosás,
- a szobanövények,
- és maga az emberi jelenlét, légzés is.
Egy kisebb lakásban, ahol többen élnek együtt, ez különösen gyorsan megemelheti a levegő nedvességtartalmát.
A probléma akkor kezdődik, ha a pára nem tud megfelelő ütemben távozni.
Miért gyakori ez korszerű ablakoknál?
A modern nyílászárók sokkal jobban zárnak, mint a régi ablakok.
Ez energetikai szempontból előny, mert kevesebb meleg szökik ki a réseken, viszont a korábban természetes levegőcsere is csökkenhet.
Régi ablakoknál sokszor akkor is cserélődött valamennyire a levegő, amikor ki sem nyitottuk az ablakot.
Korszerű nyílászáróknál viszont a szellőztetésről tudatosabban kell gondoskodni. Ezért fordulhat elő, hogy egy ablakcsere után a lakás melegebb és energiatakarékosabb lesz, mégis gyakrabban párásodik az üveg.
Nem az a cél, hogy rosszabbul záró ablakunk legyen, de biztosítani kell a megfelelő légcserét.
Miért pont reggel párás az ablak?
A hálószobában ez különösen gyakori jelenség.
Éjszaka több órán keresztül zárt térben tartózkodunk és közben légzés útján folyamatosan nedvesség kerül a levegőbe.
Ha nincs megfelelő levegőcsere, reggelre a páratartalom megemelkedhet. Az ablak pedig általában a helyiség egyik hidegebb felülete, ezért ott jelenik meg először a páralecsapódás.
Ezért fordul elő, hogy este még száraz az üveg, reggelre viszont vizes lesz.
Mikor érdemes komolyabban foglalkozni vele?
Egy-egy hideg napon előforduló enyhe párásodás még nem feltétlenül jelent nagy problémát.
Más a helyzet, ha:
- minden reggel bepárásodnak az ablakok,
- rendszeresen megáll a víz a belső ablakpárkányon,
- penész jelenik meg az ablak körül, vagy a szoba sarkában,
- dohos szag érezhető,
- a levegő fülledtnek tűnik,
- vagy csak nagyon gyakori ablaknyitással tartható kordában a páratartalom.
Ilyenkor érdemes megvizsgálni, megfelelő-e a lakás szellőzése.
Fontos azonban, hogy a nedvesedésnek más oka is lehet. Beázás, hőhíd vagy más épületszerkezeti probléma esetén önmagában a szellőztetés nem oldja meg a hibát.
Mit lehet tenni a párásodás ellen?
Az első lépés mindig az, hogy csökkentsük a felesleges páraterhelést és javítsuk a szellőzést.
Télen általában jobb rövid ideig – 10 percig – intenzíven szellőztetni, mint hosszú időre bukóra hagyni az ablakot. Így a levegő gyorsabban kicserélődik, és ezáltal a falak sem hűlnek le.
Főzés közben érdemes elszívót használni.
Fürdés után fontos a pára mielőbbi elvezetése.
A lakásban történő ruhaszárítás pedig szintén jelentősen növelheti a páratartalmat.
Mi van akkor, ha nem akarunk folyton ablakot nyitni?
Az ablaknyitás egyszerű megoldás, de nem mindig kényelmes.
Télen nem akarjuk beengedni a hideget engedünk be, éjszaka nem szeretnénk rendszeresen szellőztetni.
Forgalmas utca melletti házban/lakásban zaj és szennyezett levegő érkezhet be.
Ha a párásodás visszatérő probléma, érdemes szabályozott szellőztetési megoldásban is gondolkodni.
Itt kerül képbe a hővisszanyerős szellőztetés.
Mire jó a hővisszanyerős szellőztető?
A hővisszanyerős szellőztető nem egy egyszerű páramentesítő.
A feladata a levegő cseréje. Az elhasznált, párásabb beltéri levegőt eltávolítja és mindeközben kültéri levegőt juttat a helyiségbe. A rendszer közben a távozó levegő hőjének egy részét visszanyeri.
Ez azért előnyös, mert a légcsere kisebb hőveszteséggel járhat, mint a rendszeres, hosszabb ablaknyitás.
A hővisszanyerős szellőztetők között központi és egyhelyiséges megoldások is léteznek.
Mikor lehet jó választás az egyhelyiséges megoldás?
Nem minden lakásba kell teljes, légcsatornás szellőzőrendszer, mert sokszor csak egy-egy helyiségben jelentkezik a probléma.
Ilyen lehet például:
- a hálószoba,
- a dolgozószoba,
- a gyerekszoba,
- egy kisebb nappali,
- a fürdőszoba,
- vagy egy felújított helyiség, ahol az új nyílászárók miatt csökkent a természetes légcsere.
Ilyenkor egy egyhelyiséges hővisszanyerő praktikus megoldás lehet.
Ezek a készülékek jellemzően a külső falon keresztül cserélik a levegőt, ezért nincs szükség az egész lakáson végigfutó légcsatorna-rendszerre.
Ez különösen előnyös lehet már elkészült, lakott ingatlannál.
Nem mindegy, hová és milyen készülék kerül
Egy egyhelyiséges szellőztető kiválasztásánál több szempontot is figyelembe kell venni.
Fontos lehet:
- a helyiség mérete,
- a szükséges légszállítás,
- a zajszint,
- a fal vastagsága,
- a készülék vezérlése,
- a szűrés,
- és a telepítés helye.
Egy háló- vagy gyerekszobában például a halk működés különösen fontos, nagyobb térben viszont az is előfordulhat, hogy több készülékre van szükség.
A telepítés is számít
A megfelelő készülék önmagában még nem elég.
A faláttörés helye, a rögzítés, a tömítés, az elektromos kiállás és a későbbi karbantarthatóság mind fontos részlet.
Rosszul megválasztott helyen a készülék zajosabbnak tűnhet, nem biztosít megfelelő légcserét, vagy kényelmetlen lehet a használata.
Ezért érdemes már a vásárlás előtt átgondolni a beépítést is. Ha nem egyértelmű, milyen rendszer illik az adott helyiséghez, a hővisszanyerős szellőztető szerelés előtt célszerű szakemberrel egyeztetni.
A párás ablak inkább tünet, mint konkrét probléma
Ha belülről rendszeresen párásodik az ablak, nem feltétlenül a nyílászárót kell hibáztatni.
Gyakran a magas páratartalom és az elégtelen légcsere együtt okozza a jelenséget.
Első lépésként érdemes figyelni a páraterhelésre, rendszeresen szellőztetni és ellenőrizni a lakás páratartalmát.
Amikor azonban a probléma rendszeresen visszatér, az ablaknyitás pedig kényelmetlen vagy nem hoz tartós eredményt, érdemes megvizsgálni a gépi szellőztetés lehetőségét.
Egy megfelelően kiválasztott egyhelyiséges hővisszanyerő különösen olyan lakásokban lehet praktikus, ahol egy-egy problémás helyiséget szeretnénk kezelni anélkül, hogy teljes központi szellőzőrendszert építenénk ki.
A legfontosabb azonban továbbra is az, hogy először a párásodás valódi okát találjuk meg, és úgy válasszuk ki hozzá a megfelelő megoldást.